Gyermek és felnőtt fogszabályozás
I. A fogszabályozásról általában
Mindenki számára fontos, hogy önfeledten tudjon mosolyogni. Előfordul azonban, hogy a szép mosoly eléréséhez fogszabályozó kezelésre van szükség.
A fogszabályozás a fogászatnak a legrégebben elkülönült szakterülete. Célja a fogak ill. állcsontok helyzeti és alaki rendellenességeinek diagnosztizálása, gyógyítása és megelőzése. Fontos, hogy ne csak az esztétikum visszaállítására törekedjünk, hanem a jó rágófunkció kialakítására is. Ez azért is fontos, mert a fogazati rendellenességek összefüggésben lehetnek a fogazat más megbetegedéseivel, pl. fogszuvasodással, fogágybetegségekkel, állkapocs-izületi megbetegedésekkel.
A fogszabályozást fogszabályozó készülékekkel végezzük. A fogszabályozó készülékek enyhe, folyamatos nyomást gyakorolnak a szabálytalan fogakra addig, amíg azok a fogsorban szabályos helyükre kerülnek. A kezelés során kivehető vagy rögzített fogszabályozó készülékeket alkalmazhatunk.
II. Gyermekkori fogszabályozás
Vannak olyan fogazati rendellenességek, amelyeknek kezelését legjobb már gyermekkorban elkezdeni. A kezelés megkezdésének időpontja a súlyosságtól függ, de általában 7-13 éves kor az ideális, azaz a vegyesfogazati időszak (amikor tej- és maradófogak is vannak a szájban). Ekkor ugyanis az állcsontok növekedését is befolyásolni tudjuk bizonyos kivehető készülékekkel.
A fogazati rendellenességeket két fő csoportra oszthatjuk:
Öröklött eltérések:
§ fogak és állcsontok méretéből adódó fogtorlódás
§ fogcsíra hiány
§ számfeletti fogak
§ rendellenes fogcsíra helyzet
§ állcsontok mérete ( pl. bulldogharapás)
Szerzett eltérések:
§ gyermekkori rossz szokások ( ujjszopás, ceruza rágcsálása)
§ nyelvlökéses nyelés, ajakszorításos nyelés
§ idő előtti tejfog-eltávolítás
§ tej metszőfogak sérülése miatti maradófog sérülés
§ általános betegségek
II.1. A fogszabályozási szűrés lépései gyermekkorban:
- a fogazat fejlődési zavarainak felismerése (fogak száma, formája, mérete, szerkezete)
- a fogak áttörésének időpontja, sorrendje, akadályok
- rossz szokások, parafunkciók (ujjszopás, szájlégzés, nyelv-játékok, csikorgatás stb.)
- beszédhiba
- arcarányok, profil, lágyrész-dinamika (ajaktartás, ajaktónus)
- okklúzió ellenőrzése
- helyviszonyok megítélése
- fogak hosszú távú prognózisa
- szükség esetén OP-felvétel (röntgen) a csírák meglétének megítéléséhez.
Nem az esztétikai eltérések az elsődlegesek. Fontosabb a harapási eltéréseket (helytelenül érintkező fogsorokat) figyelni, mivel ezek egyéb egészségkárosodáshoz vezethetnek.
II.2. Lehetséges fogazati rendellenességek:
- Egyes fogak keresztharapása
- Egyes fogak tengelyeltérései
- Soron kívül nőtt szemfog
- Állcsontban rekedt fog (helyhiány miatt)
- Állcsontok rendellenességei
- Metszőfogak közötti rés
- Számfeletti fogak
- Fogcsírahiány
- Fogívszűkület, fogtorlódás
- Mélyharapás
- Nyitottharapás
II.3. A fogazati rendellenességek megelőzésének lehetőségei:
- általános megelőző tevékenység (nem fogorvosi feladat)
- helyfenntartók alkalmazása (pl. korai tejfog eltávolításkor a torlódás megelőzésére)
- korai fogszabályozó kezelés:
– gyermekkori rossz szokásokról való leszoktatás
– egyszerű fogszabályozó készülék alkalmazása
– myotherapia (izomgyakorlatok)
s Hotz-féle extractios terápia
– ajak-és szájpad-hasadékosok korai kezelése
A fogszabályozó kezelés elkezdési időpontjának eldöntésekor figyelembe kell vennünk a gyermek életkorát és együttműködési képességét, a rendellenesség súlyosságát, a fogazat állapotát, a fogváltás menetét (röntgen alapján is). Súlyos eltérések (pl. állcsontok méretbeli eltéréseinek) kezelését minél előbb el kell kezdeni, hogy az állcsontok növekedését befolyásolni és irányítani tudjuk a fogszabályozó készülékkel.
III. Felnőttkori fogszabályozás
Folytatjuk.
IV. Fogszabályozó készülékek
Folytatjuk.