Hívás most!

Gyermek és felnőtt fogszabályozás

I. A fogszabályozásról általában

Mindenki számára fontos, hogy önfeledten tudjon mosolyogni. Előfordul azonban, hogy a szép mosoly eléréséhez fogszabályozó kezelésre van szükség.

A fogszabályozás a fogászatnak a legrégebben elkülönült szakterülete. Célja a fogak ill. állcsontok helyzeti és alaki rendellenességeinek diagnosztizálása, gyógyítása és megelőzése. Fontos, hogy ne csak az esztétikum visszaállítására törekedjünk, hanem a jó rágófunkció kialakítására is. Ez azért is fontos, mert a fogazati rendellenességek összefüggésben lehetnek a fogazat más megbetegedéseivel, pl. fogszuvasodással, fogágybetegségekkel, állkapocs-izületi megbetegedésekkel.

A fogszabályozást fogszabályozó  készülékekkel végezzük. A fogszabályozó készülékek enyhe, folyamatos nyomást gyakorolnak a szabálytalan fogakra addig, amíg azok a fogsorban szabályos helyükre kerülnek. A kezelés során kivehető vagy rögzített fogszabályozó készülékeket alkalmazhatunk.

II. Gyermekkori fogszabályozás

Vannak olyan fogazati rendellenességek, amelyeknek kezelését legjobb már gyermekkorban elkezdeni. A kezelés megkezdésének időpontja a súlyosságtól függ, de általában 7-13 éves kor az ideális, azaz a vegyesfogazati időszak (amikor tej- és maradófogak is vannak a szájban). Ekkor ugyanis az állcsontok növekedését is befolyásolni tudjuk bizonyos kivehető készülékekkel.

A fogazati rendellenességeket két fő csoportra oszthatjuk:

Öröklött eltérések:

§ fogak és állcsontok méretéből adódó fogtorlódás
§ fogcsíra hiány
§ számfeletti fogak
§ rendellenes fogcsíra helyzet
§ állcsontok mérete ( pl. bulldogharapás)

Szerzett eltérések:

§ gyermekkori rossz szokások ( ujjszopás, ceruza rágcsálása)
§ nyelvlökéses nyelés, ajakszorításos nyelés
§ idő előtti tejfog-eltávolítás
§ tej metszőfogak sérülése miatti maradófog sérülés
§ általános betegségek

II.1. A fogszabályozási szűrés lépései gyermekkorban:

  • a fogazat fejlődési zavarainak felismerése (fogak száma, formája, mérete, szerkezete)
  • a fogak áttörésének időpontja, sorrendje, akadályok
  • rossz szokások, parafunkciók (ujjszopás, szájlégzés, nyelv-játékok, csikorgatás stb.)
  • beszédhiba
  • arcarányok, profil, lágyrész-dinamika (ajaktartás, ajaktónus)
  • okklúzió ellenőrzése
  • helyviszonyok megítélése
  • fogak hosszú távú prognózisa
  • szükség esetén OP-felvétel (röntgen) a csírák meglétének megítéléséhez.

Nem az esztétikai eltérések az elsődlegesek. Fontosabb a harapási eltéréseket (helytelenül érintkező fogsorokat) figyelni, mivel ezek egyéb egészségkárosodáshoz vezethetnek.

II.2. Lehetséges fogazati rendellenességek:

  • Egyes fogak keresztharapása
  • Egyes fogak tengelyeltérései
  • Soron kívül nőtt szemfog
  • Állcsontban rekedt fog (helyhiány miatt)
  • Állcsontok rendellenességei
  • Metszőfogak közötti rés
  • Számfeletti fogak
  • Fogcsírahiány
  • Fogívszűkület, fogtorlódás
  • Mélyharapás
  • Nyitottharapás

II.3. A fogazati rendellenességek megelőzésének lehetőségei:

  • általános megelőző tevékenység (nem fogorvosi feladat)
  • helyfenntartók alkalmazása (pl. korai tejfog eltávolításkor a torlódás megelőzésére)
  • korai fogszabályozó kezelés:

– gyermekkori rossz szokásokról való leszoktatás
– egyszerű fogszabályozó készülék alkalmazása
– myotherapia (izomgyakorlatok)
s Hotz-féle extractios terápia
– ajak-és szájpad-hasadékosok korai kezelése

A fogszabályozó kezelés elkezdési időpontjának eldöntésekor figyelembe kell vennünk a gyermek életkorát és együttműködési képességét, a rendellenesség súlyosságát, a fogazat állapotát, a fogváltás menetét (röntgen alapján is). Súlyos eltérések (pl. állcsontok méretbeli eltéréseinek) kezelését minél előbb el kell kezdeni, hogy az állcsontok növekedését befolyásolni és irányítani tudjuk a fogszabályozó készülékkel.

III. Felnőttkori fogszabályozás

Folytatjuk.

IV. Fogszabályozó készülékek

Folytatjuk.

Fogászati szolgáltatásaink: